Mi jelenti most a legnagyobb kihívást a kékgalléros foglalkoztatásban?
A legnagyobb kihívás továbbra is a munkaerőhiány, egyes régiókban és szektorokban szinte lehetetlen feladat hazai munkaerőt találni. Az ún. harmadik országból érkező vendégmunkások foglalkoztatása erre megoldást nyújt, azonban természeténél fogva ez egy jóval összetettebb folyamat, mintha magyar dolgozókat alkalmazna egy vállalat. Számos szigorú előírásnak kell megfelelni, meg kell szervezni a szükséges engedélyeket, fokozottabban kell ügyelni az előszűrésre, támogatni kell a beilleszkedést, ezért kulcsfontosságú a megfelelő toborzó partnervállalat kiválasztása. Viszont a tapasztalatok jók: ahol alkalmaztak például indonéz vagy Fülöp-szigeteki munkásokat, ott nagyon jók a visszajelzések.
Milyen változásokat látsz a toborzásban és a munkaerőpiaci tendenciákban?
Egyre inkább azt látjuk, hogy a toborzáshoz minden elérhető eszközt be kell vetni, legyenek azok hagyományos vagy a hagyományostól eltérő megközelítések. Csodát tenni viszont nem tudunk. Ahogyan említettem, ha már „minden kő alá benéztünk” és nem találtunk elegendő hazai dolgozót, akkor a vendégmunkások ellenőrzött és kontrollált foglalkoztatása lehet a megoldás a gazdasági egyensúly megtartására.
Hogyan ítéled meg, lehet-e harmadik országbeliek nélkül toborozni és létszámot növelni ma Magyarországon kékgalléros területen?
Nehéz feladat, de mindenképpen meg kell próbálni. A magyar munkaerő mindig elsőbbséget élvez, ha a cégek megtehetnék, mindig magyarokkal dolgoznának, hiszen normál esetben ez a legkézenfekvőbb. Jóval egyszerűbb az alkalmazás folyamata és a gazdasági racionalitás is ezt diktálná, mivel nincsenek extra költségek – utaztatás, munkavállalási extra adminisztráció, lakhatás szervezése, kulturális és nyelvi különbözőségek kezelése stb. –, ez nem is kérdés. Azonban ahol krónikus a munkaerőhiány és ez a fejlesztés, gyarapodás, sőt a napi működés gátja, hogy nincs elég dolgozó, ott meg kell fontolni a harmadik országos foglalkoztatást a hiányszakmákban, mert különben le fog állni a termelés.
Ha egy tanácsot adhatnál a szakmának, akkor mi lenne az?
Előre kell tervezni! Mi ezt tesszük, így tudjuk, hogy egy sokrétű, tapasztalt és jó külkapcsolatokkal rendelkező HR-tanácsadóval sok fejfájástól megkímélheti magát minden munkáltató.
Mi jelenti számodra a legnagyobb motivációt?
Én a harmadik országból érkező munkavállalókkal foglalkozom, így segíthetek olyan helyzetekben is, ahol már szinte reménytelen magyar munkavállalót találni. Ez viszonylag új terület – ennek kiépítése, működtetése és folyamatos fejlesztése jelenti azt a motivációt, ami miatt minden reggel felkelek.
Mi a legnagyobb dolog, amit eddig elértél? Mit szeretnél még elérni?
Magyarország legnagyobb HR szolgáltatójánál építettem ki kollégáimmal egy olyan rendszert, ami piacvezetővé tette a Prohumant a harmadik országból érkező dolgozók foglalkoztatásában. A célom az, hogy a munkáltatók is felismerjék: nem elég behozni a munkaerőt, meg is kell tartani. Ezért indítottuk el a piacon elsőként az aftercare programot, jelenleg ennek megismertetése ügyfeleinkkel az elsődleges feladatom.
Köszönjük a válaszokat Kovács Endrének, a Prohuman. EU-n kívüli munkaerőért felelős igazgatójának!
