recruiTECH - Ismerd meg 2020-as BLUE előadóinkat! - dr. Takács Gábor
× Programok Jegyek Előadók Blog Szponzorok Kapcsolat Belépés recruiTECH

blog bejegyzés

Ismerd meg 2020-as BLUE előadóinkat! - dr. Takács Gábor

2020-09-25

CSR megoldás – Dolgozói támogatások: Okosan, nem okosba’


Miről fog szólni Gábor szekcióelőadása?

Sok szempontból szoktak foglalkozni az employer brandinggel és azzal, milyen módszerekkel lehet megtalálni, bevonzani és megtartani a megfelelő kollégákat. Az előadás témája egy hagyományos tétel innovatív feldolgozása: jó juttatások mellett könnyebb. Juttatási rendszer persze sok helyen van, és sokat az elmúlt évek eseményei miatt át is kellett alakítani, keresve a legjobb megoldásokat. Ha a cégnél szempont, hogy a munkavállalókban a juttatásokkal együtt értékek is tudatosuljanak, ha a rendszerrel szemben elvárás a választhatóság, a sokrétűség, és hogy az a munkavállalók valós igényeit tudja szolgálni, akkor a bemutatásra kerülő megoldás érdekes lesz. Mondani persze könnyű; sok pénzből bármit meg lehet csinálni. És mi lenne, ha nem is kerülne olyan sokba? Erre a kérdésre ad választ a következő előadás, amely címe: Dolgozói támogatások: okosan, nem okosba'!

Vedd meg jegyed most!


dr. Takács Gábor

tg

dr. Takács Gábor, munkajogász, az Opus Simplex Kft. egyik alapítója és vezetője, az Opus Legal Papp Anna Katalin Ügyvédi Iroda szaktanácsadója. Gábor munkajogi, foglalkoztatási és adatkezelési kérdésekkel foglalkozik. Számos publikáció, könyv és négy kommentár szerzője és társszerzője, rendszeres előadó szakmai rendezvényeken, a PPKE JÁK Munkajog Tanszékének megbízott oktatója. Gyakorlati munkája során Gábor ügyfelei részére a foglalkoztatási-, bér- és juttatási struktúrák létrehozásában, belső működési szabályok kialakításában és kollektív szerződések megkötésében nyújt segítséget, illetve adatvédelmi tisztviselő (DPO) 23, főként a HR szolgáltatási ágazatban működő magyar és multinacionális cégnél.


Interjú dr. Takács Gáborral

A pandémia mely területeket érinti legerősebben a szervezetek erőforrás tervezése szempontjából?

A mi tapasztalatunk szerint a humánerőforrás vonatkozásában a kékgalléros állomány kapcsán merült és merül fel a legtöbb feladat, hiszen ők azok, akiknél az otthoni munkavégzés nem megoldható, és a nagy terekben történő közös munkavégzés miatt meglehetősen kitettek a vírusfertőzésnek. Az elmúlt években kialakult munkaerőpiaci helyzet miatt pedig az esetleges tömeges lebetegedések kezelése, a helyettesítések megoldása a termelés fenntartása érdekében nagyon komoly kihívásokat fog jelenteni a következő egy évben.

Hogyan befolyásolják a COVID-19 által hozott változások a HR szakmát, és ebben mit tudnak a HR szakemberek másként és jobban csinálni?

A HR olyan új kihívásokat kapott a járványügyben, amikkel – legalábbis Magyarországon – korábban nem kellett szembesülnie. A pandémiás intézkedések kidolgozása, a megfelelő belső kommunikáció, és az egészségügyi adatok kezelése voltak azok a fő témák, amikben a HR jelentős, többnyire irányító szerepet játszott a szervezeteken belül. Tavasszal meglehetősen kevés helyen láttuk, hogy a járvány hosszabb távú hatásaival foglalkoznának a HR-esek; csak most, a tömeges megbetegedések indítják el ezt a gondolkodást, és kezdenek elkészülni a pandémiás és üzletmenet-fenntartási tervek. Úgy gondolom, általában abban kell fejlődni, hogy a változó környezet miatt a megszokott utakat igenis merni kell elhagyni, és olyan megoldásokat kell kidolgozni, amik korábban nem tűntek fontosnak, vagy akár komfortzónán kívül estek.

Van-e bármilyen pozitív aspektusa a mögöttünk lévő időszaknak, és ha igen, akkor melyek ezek?

Sok pozitívum nem mondható el, hiszen többnyire mindenkit érintett negatívan a járványhelyzet. Szinte minden helyen előkerült viszont a munkavállalókról, az egymásról való gondoskodás, de legalább az odafigyelés témája. Úgy gondolom, hogy ha ez a vállalati kultúrák részévé válik, és nem csak egy világjárvány idején hangoztatott szlogen marad, akkor az mindenképpen pozitív eredményt hoz a jövő mindennapjaira nézve.

Mi a legnagyobb tanulság az elmúlt 6-8 hónapból?

Az egyik tapasztalat, hogy az emberek korlátos mértékben fegyelmezettek, még egy világjárvány esetében is, és nem lehet arra számítani, hogy a normál életvitelüket egyik napról a másikra bármilyen ok miatt tartósan megváltoztatják – ezt pedig a foglalkoztatás során figyelembe kell venni. A legnagyobb tanulság viszont annak a felismerése a munkáltatók részéről – itt, a 21. század elején időszerű is volt –, hogy a digitális technológia eredményeként valóban feloldhatók a korábbi munkahelyekről kialakított képek, ami szerint csak akkor működik a cég, ha mindenki bent dolgozik. Laptoppal és mobiltelefonnal ezt sok munkakörben bárhonnan meg lehet tenni, ha a munkavállaló akar dolgozni, és ezt most az empíria meg is erősítette.

Köszönjük a válaszokat dr. Takács Gábornak, Opus Simplex Kft. Partnerének, illetve Munkaügyi tanácsadójának!