Mennyi jelentkezőt lehet hozni online marketing eszközökkel egy olyan időszakban, amikor a munkaerő-kölcsönzők és - közvetítők is heti 1-1 emberre vállalnak garanciát?
Továbbra sem lehetetlen kékgalléros toborzás esetén akár heti 20-30 jelentkezőt is hozni. Viszont a hígulás, az elhatározás hiánya itt is megmutatkozik. Sokkal nagyobb a lemorzsolódás és sokkal több a felületes jelentkező. Például az egyik legnagyobb eredményünknek tekintem, hogy 3 hónap alatt tudott a jelöltjeinkből onboardingolni egy ukrán koordinátort az ügyfelünk. Az első három hónapban azonban még olyanok is jelentkeztek a pozícióra, akik nem beszélték a nyelvet, úgy, hogy “tartósan Ukrajnában élő” “Magyarországon átmenetileg tartózkodókat” céloztunk. A végén már ukránul írtuk a hirdetést.
Mennyivel drágultak az online hirdetések?
Sokkal. Míg covid előtt egy fizikai dolgozót az onboardingolásig el lehetett vinni 3.500 - 5.000 Ft hirdetési ráfordításból, addig ma egy jelentkező regisztrációja kerül 20-30-40 ezer forintba. A nap végén persze még ez is jó ár, és itt nem csak a kattintási költségek emelkedéséről beszélünk. A CPC-k Magyarországon (Facebook, Google Ads és egyéb hirdetési platformok átlagát nézve) nagyjából +30%-kal emelkedtek. Iparáganként vannak eltérések, illetve mi idén már újra érzékeltük a szezonalítást. A január-február, az április nagyon erős volt toborzási szempontból és mindenki hasonlóan erős szeptembert vár.
Mit kell tennünk extrán, ha el akarjuk érni a közönségünket?
Meg kell hallgatnunk a munkavállalóinkat. Még mindig van olyan ügyfelünk, aki annyit mond: “ez nehéz pozi”, “nem tudok, csak általánosságokat mondani”. Le kell menni a sorra. El kell kapni egy-egy dolgozót, úgy, hogy nincs felkészítve, nincs “felhívva a HR-re”. Fognak mondani olyan dolgokat, amiktől élő, releváns és jó lehet egy hirdetés. Sokat kell anyagmozgatóként menni a gyárban? → Nálunk nem lesz szükséged kondibérletre. Nagy az elvárás és a külföldiek rácsapnak a kezedre, ha nem tartod be az utasításokat? → Nem rakunk rád terheket, nem kell felelősséget vállalnod, csak betartani pontosan és precízen az utasításokat. Az egyik zalaegerszegi TMK-s azt mesélte, hogy ő otthon is szeret műszaki rajzokat, kapcsolási rajzokat nézegetni. → Nosza, helyezzük el a hirdetéseket műszaki leírások mellé a neten. Plusz be kell vetnünk új módszereket. Az ügyfeleink először nem hiszik el, hogy LinkedIn-en akarunk fizikai munkavállalókat toborozni - pedig lett már onnan festő, CNC technikus, gépbeállító technikus, villanyszerelő jelölt is. A képzettebb szakemberek - ha nem is nagy számban - de már megtalálhatóak ezen a felületen.
Sok HR-es a mai napig azt mondja, érjünk el mindenkit, akinek keze-lába van. Jó megközelítés megpróbálni az összes potenciális munkavállaló fejében lenni?
Igen és nem. Aki varrodában dolgozott, az nem fog öntödére váltani. Aki két műszakot vállalt, ezután sem fog hármat, vagy négyműszakos munkarendet vállalni. Úgyhogy a fenti mondatot úgy egészíteném ki: meg kell próbálni az összes potenciális, releváns munkavállalót elérni 2-3-szori megjelenéssel. Tehát a minőségi, célzott célközönségből a legszélesebbet kell elérni. Ha a megjelenés nem éri el az ingerküszöbét, akkor nem kell rá költeni.
Mik a legjobb csatornák a fizikai toborzásban? Még mindig hasít a Facebook?
Lehet még Facebookon toborozni, de nálunk visszaállt a 70-30 vagy inkább 80-20 arány a Google hirdetések javára. Szerintem a piacon az egyik legjobb elérhető célzás a Google Display Network hálózatában, a banneres hirdetéseknél az “aktív piaci szegmens”. Ezzel a célzással azoknak jelenítjük meg a hirdetéseinket, akik aktívan, az elmúlt 3-4-5 napban a mi témánkkal kapcsolatban indítottak keresést. A Facebook ezzel szemben még mindig az igénykeltésről, a láthatóságról szól, továbbra is egy közvetett csatorna, így nagyobb ráfordítást igényel. Mi sok esetben az online eszközök mellett visszatértünk az offline eszközökre, amik ma már adat alapon célozhatóak. Mondanám, hogy Vissza a jövőbe!, vagy, hogy az offline az ma a marketingben, ami a titkosszolgálatban a futárszolgálat. Személyre szabottan célba tud érni, és nem kell megfelelnie a GDPR és 3rd party előírásoknak.
Köszönjük a válaszokat Dénes Vandának, az OpenOnline CEO-jának !
