Hogyan hat a termelés biztonságára a jelenlegi gazdasági, helyzet (energia árak, ellátási lánc, munkaerőhiány)?
Mint minden gazdasági szereplőt, minket is érzékenyen érintenek ezek a faktorok. Ezek közül is – szakmámból fakadóan – kiemelném a munkaerőhiányt. Az elmúlt két évben jelentős számú szakember került ki a turizmusból, akiket gyorsan felszívtak más szektorok. Arra is fel kell készülnünk, hogy évekbe fog telni, mire újra helyreáll a bizalom az egész iparággal kapcsolatban. Nemcsak Magyarországon, de világszerte is hasonló tendenciákat látunk, így nem csak helyi szinten jelentős a konkurenciaharc, a magyar munkavállalókért nemzetközi szinten is nagy küzdelem megy. Sok versenytársunkhoz képest mi még mindig szerencsés helyzetben vagyunk, minden szállodánkat teljes kapacitással tudjuk üzemeltetni.
Ha foglalkoznak a munkavállalók szállásoltatásával, akkor a szállásoltatás és szállítás kihívásait miként látja?
Nagy számban szállásoltatunk el munkavállalókat. Balatonfüreden van két saját dolgozói szállásunk, Budapesten pedig az egyik szállodánkban vannak kijelölve szobák erre a célra. Az, hogy saját infrastruktúránk van, nagyban megkönnyíti ezt a kérdést. A szállodák központi elhelyezkedése miatt szállításban egyelőre nem gondolkodunk, étkezést viszont szintén biztosítunk a munkavállalóinknak.
Mit gondol arról, hogy a kékgalléros munkavállalók számára egyre kevésbé vonzó a három műszakos foglalkoztatás és ebben a körben is növekvő tendencia látható a rugalmasság tekintetében?
Mi is érzékeljük azt a tendenciát, hogy a kékgalléros munkaerő is keresi a rugalmasságot, sokak számára riasztóak a kötöttségek. Ugyanakkor a szállodaipar egy 7/24-ben üzemelő szektor, amely még ünnepekkor sem áll le, sőt akkor pörög a legnagyobb fordulatszámon. Ilyen feltételek között kell tudnunk a munkavállalóink számára megfelelő kereteket teremteni.
A vállalat iparágában az automatizáció és a robotok megjelenése milyen hatással van a munkaerőigényekre? Teljeskörű megoldást jelenthet-e vagy inkább csak egyes folyamatok esetében jelent könnyebbséget?
A szállodaipar egy munkaerő-igényes szektor, jelenleg csak részlegesen, és nagyon drágán robotizálható. Különösen a klasszikus szállodai kékgalléros területek automatizációja nehéz – felszolgálás, egyes konyhai feladatok, szobatakarítás. Bizonyos részfeladatoknál már elérhetők megoldások, de a mi iparágunkban nem szabad az emberi faktort kivenni a rendszerből.
Az emelkedő költségek, inflációs nyomás és bérnyomás alatt milyen eszköztára marad a HR-nek a dolgozók megtartására?
A vezetők nem ringathatják magukat abba a kényelmes tudatba, hogy a megtartás a HR feladata, ez egy közös felelősség. A HR szerepe ott van, hogy jó tanácsokkal lássa el a vezetőket, segítse őket, invesztáljon a fejlesztésükbe és a megfelelő vezetőket találja meg a kulcspozíciókba. A bérekből adódó elégedetlenség legalább részleges ellensúlyozása érdekében fontos, hogy meghallgassuk a munkavállalókat, foglalkozzunk a kéréseikkel, visszajelzéseikkel. A transzparens kommunikáció, következetesség, kiszámíthatóság is mind-mind olyan terület, amiben mindig van fejlődési lehetőség. Fel kell ismerni azokat a korai jeleket, amik arra utalnak, hogy valakinek megingott az elkötelezettsége, és kezelni azt, mielőtt túl késő.
Szerinted ma miben kell fejlődnie egy HR-esnek a termelési környezetben?
Bátrabbnak kell lennünk és partnerként kezelni magunkat. A szaktudás a legtöbb esetben már ott van, az üzleti vezetők iránti tisztelet nem szabad, hogy visszatartson minket attól, hogy megosszuk a javaslatainkat, vagy merjünk nekik ellentmondani. Úgy kell tudnunk tanácsot adni, hogy azt ténylegesen meg is tudja fogadni és valósítani az üzleti oldal.
Mivel motiválja a csapatát és önmagát?
Nemrégiben megkérdeztük a vezetőinket, mi a legfontosabb HR prioritásunk jelenleg. A felsorolt hét terület közül a válaszadók 68%-a a toborzást jelölte meg első helyen. Az, hogy ekkora fókuszba került a munka, nagy nyomást helyez a recruitment csapatra, ugyanakkor elképesztő azt látni, hogy a mi munkánknak, amit korábban sokan egy support vagy back office munkának tekintettek, mekkora hatása van az üzletre.
Megoldásnak tartja-e a 3. országból történő munkaerő behozatalt?
A pandémia következtében tízezres nagyságrendben tűntek el munkavállalók a vendéglátó szektorból, ezért jelenleg nem látunk más megoldást, ahonnan a szükséges volumenben tudnánk biztosítani az utánpótlást. A vendéglátás nehézsége, hogy az operatív feladatok betanítása és biztosítása mellett arról is gondoskodnunk kell, hogy a vendégélmény ne sérüljön, éppen ezért kényes az egyensúly az optimális munkavállalói portfólióban. Az egészen biztos, hogy elsődleges prioritásnak továbbra is a helyi munkaerőpiacot tekintjük, ugyanakkor arra számítunk, hogy a következő 1-2 évben nőni fog a külföldi munkavállalóink aránya.
Köszönjük a válaszokat Tóth Tamarának (Danubius Hotels | Head of recruitment) !
