Hogyan hat a termelés biztonságára a jelenlegi gazdasági helyzet (energia árak, ellátási lánc, munkaerőhiány)?
Továbbra is az ellátási lánc a legszűkebb keresztmetszet, utána jön a munkaerőhiány és végül a költségek emelkedése. A jelenlegi bizonytalan globális környezetben vannak már jelei a kereslet csökkenésének, de egyelőre még mindig túlkereslet van a személygépkocsik piacán: nem tudunk minden igényt kielégíteni.
Ha foglalkoznak a munkavállalók szállásoltatásával, akkor a szállásoltatás és szállítás kihívásait miként látja?
Kínálunk szállást külföldi és 100 km-nél távolabbról bejáró magyar munkatársainknak, és ezt kiszervezett szolgáltatásként tesszük, azaz mi operatívan nem foglalkozunk ezzel, de látjuk a nehézségeket. Ami nekünk fontos, az az egyenlő bánásmód kérdése, hiszen minden nap megkapjuk a kérdést, hogy miért adunk támogatást (szállás, bejárás) munkatársaink bizonyos csoportjának, és a többieknek pedig nem.
Mit gondol arról, hogy a kékgalléros munkavállalók számára egyre kevésbé vonzó a három műszakos foglalkoztatás és ebben a körben is növekvő tendencia látható a rugalmasság tekintetében?
Mi is látjuk és küzdünk ezzel, hiszen a high-tech iparágakban a tőkeberuházások megtérülése szempontjából elengedhetetlen, hogy a gépek minél jobb kihasználtsággal menjenek. Szóval a többműszakos munkarend maradni fog, és még erősebb nyomást helyez az automatizálásra, hogy csökkentsük a munkaerőigényünket. Azonban az automatizált gyártósorok is igényelnek személyzetet, sőt: sokkal jobban képzett személyzetet. Ezért nekik jobb feltételeket kell biztosítanunk bérezés és rugalmasság szempontjából.
A vállalat iparágában az automatizáció és a robotok megjelenése milyen hatással van a munkaerőigényekre? Teljeskörű megoldást jelenthet-e vagy inkább csak egyes folyamatok esetében jelent könnyebbséget?
Budapesti gyárunkban jelenleg 150 kollaboratív robot dolgozik 4 műszakban, azaz 5-600 fővel csökkentettük a munkaerőigényünket ezekkel a robotokkal. Viszont nem fogunk mindent automatizálni, és ahogy említettem, az automatizált gépsoroknak is van kiszolgálási igénye, tehát továbbra is fontos a megfelelő munkatársak megtartása és bevonzása.
Az emelkedő költségek, inflációs nyomás és bérnyomás alatt milyen eszköztára marad a HR-nek a dolgozók megtartására?
Ez nem HR feladat, sokkal inkább management feladat. Egyfelől figyelünk a gyorsabb előléptetésekre nagy potenciállal rendelkező és kulcsfontosságú tehetségeink számára. Másrészt mivel az elkövetkező évben az esetleges recesszióval kapcsolatos gazdasági bizonytalanság növekszik, az ösztönző- / bónuszkifizetések, a munkavállalók jutalmazásának egyik módjaként szolgálnak anélkül, hogy növelnék a rögzített alapbéreket.
Miben kell ma fejlődnie egy HR-esnek a termelési környezetben?
Empátia, türelem, tolerancia és tűrőképesség. Növelnie kell az átláthatóságot, megnyugtatni a munkavállalókat, hogy a fizetésük versenyképes. Értse meg és tárja fel a problémákat, és tegyen lépéseket azok megoldására, mielőtt túl késő lenne.
Mivel motiválja a csapatát és önmagát?
A sikerrel és a nyílt megbeszélésekkel, emellett a csapattagok hozzájárulásával születnek a döntések, így a management csapat elkötelezett marad.
Megoldásnak tartja-e a 3. országból történő munkaerő behozatalt?
Elkerülhetetlennek látom, de sajnos Magyarország egyre kevésbé versenyképes ebből a szempontból, hiszen egész Európa ebben látja a megoldást, mi pedig (például a Forint leértékelődése miatt) nem tudunk elég vonzó feltételeket kínálni.
Köszönjük a válaszokat Keszte Róbertnek , a Magyarországi Continental csoport, Országigazgatójának!
