. Az elmúlt időszakban sokat változott a gazdasági környezet. Melyek azok a legfontosabb trendek, amelyek a következő 6–12 hónapban a magyar munkaerőpiacot leginkább alakíthatják?
Alapvetően öt tényezőt emelnék ki:
- Ipari konjunktúra: a feldolgozóipar bizonyos szegmenseiben élénkülés látható, ez az évek óta nettó elbocsátó pozícióban lévő szektor trendjét megfordíthatja
- Demográfia: a munkaképes korú népesség csökkenése folyamatosan jelen lévő erő, ami strukturális oldalról táplálja a munkaerőhiányt.
- Migrációs politika: még mindig nem teljesen világos, hogy a kormányzat hogyan viszonyul a munkavállalási célú bevándorláshoz, ebben tisztulhat a kép a következő hónapokban.
- Infláció és árfolyam: úgy tűnik, az inflációs alapfolyamatok sokkal mélyebben húzódnak, a forint erősödése pedig tartósnak bizonyul. Erre a környezetváltozásra a vállalatok bérpolitikájának is reagálni kellene, kérdés, hogy ez fél év múlva mennyire sikerül.
- Folyamatos sokkok: a Hormuzi szorostól a hazai hőségig nagyon sok tényező tud jelenleg is hirtelen képes hatni a magyar gazdaság konjunktúraviszonyaira. Ezek folyamatos bizonytalanságot jelentenek, ami az egész 2020-as évtizedet jellemzi.
Mely iparágakban számíthatunk a legnagyobb növekedésre, illetve hol várható inkább lassulás vagy létszámcsökkentés? Mit jelent ez a munkáltatók számára?
Alapvetően a keleti országrész nagy járműipari kapacitásbővítéseitől lehet még munkaerőkereslet-növekedésre számítani, de az export több más ágazatban is növekedésnek indult (pl. AI-kapcsolt gyártás, gyógyszeripar).
A bizonytalan gazdasági környezetben mire érdemes most fókuszálniuk a HR- és toborzási vezetőknek? Milyen hibákat lenne fontos elkerülni?
Makrogazdasági szempontokat tudok csak mondani: egyrészt a már említett inflációs és árfolyamkilátásokhoz kell igazítani a cégek üzleti terveit, másrészt adaptálódni kell a még mindig bizonytalan vendégmunkás helyzethez, illetve általánosságban a munkaerőhiányos környezethez. A cégek termelékenységnövelési nyomásnak vannak kitéve, ezt is érdemes figyelembe venni a HR-politikának.
Mit mutatnak a jelenlegi gazdasági adatok: inkább a munkavállalók vagy a munkáltatók pozíciója erősödik a munkaerőpiacon, és ez hogyan változhat a következő hónapokban?
A feszes munkaerőpiacnak sokáig egyszerre konjunkturális és strukturális okai voltak. Előbbi tényező néhány éve sokat enyhült, bár ezt részben tompította a labour hoarding jelenség. Emiatt a foglalkoztatás enyhén csökkent, miközben a munkaerőhiányos környezet alapvetően megmaradt. A gazdaság remélt élénkülésével elvileg újra feszesedhet a munkaerőpiac, ugyanakkor egyelőre nem látunk olyan dinamikus gyorsulásra utaló jeleneket, amelyeket a helyzet karakteres változását hozná el.
Ha egyetlen tanácsot adhatnál a vállalatvezetőknek és HR-szakembereknek a következő évre való felkészüléshez, mi lenne az, és miért?
Átgondolt bérpolitika, hatékonyságorientált megközelítés.
Köszönjük a válaszokat Madár Istánnak, a Portfolio vezető elemzőjének!
