Tényleg elfogyott a fizikai munkaerő itthon, és már csak a külföldi munkavállalókkal lehet érdemi létszámot bővíteni?

Véleményem szerint ez az állítás nagy százalékban igaz. A rendszeresen felvételre kerülő munkavállalóink meghatározó része inkább külföldi. A mi toborzási folyamatunkban természetesen van saját erőforrásunk és jó néhány kölcsönző céget is alkalmazunk. A magyar kölcsönző cégek toborzási hatékonysága teljesen hasonló a miénkhez, ugyanazon a piacon dolgozunk. Ez a hatékonyság azonban sajnos folyamatosan csökken. A belépési időszakot tekintve az elmúlt 2 évben egyharmadára, egyötödére csökkent a rendszeresen felvett hazai fizikai munkaerő létszáma, legyen az saját, vagy kölcsönzött toborzás. Ezzel párhuzamosan a külföldi munkavállalók toborzása során elérhető jelöltek létszáma jóval nagyobb lett. Összességében megerősíthetem, hogy a külföldi munkavállalók jelenléte meghatározóvá vált toborzási folyamatunkban.

Hol van a határa/rádiusza Ön szerint a dolgozók ingáztatásának? Mikortól érdemes munkásszállást igénybe venni?

Szigorúan a kilómétert tekintve a határ nálunk 100-120 km, ám ezt igyekszünk csökkenteni. Több megállót érintenek a buszaink, így amíg valaki beérkezik a munkahelyére , az utazási idő akár 1,5 vagy 2 óra is lehet. Nagyon lényeges kérdés, hogy tudunk-e ott toborozni, ahol meglévő járataink mennek. Fókuszálunk kell ezekre a településekre, mivel nem kívánjuk tovább bővíteni az ingázás rádiuszát. Az az elvünk, hogy az előbb említett 100-120 km-t meghaladó helyeken tekintetében már a munkásszállásainkat ajánljuk fel. A külföldi munkaerönk esetében egyértelmű, hogy kizárólag ezeket a szállásokat tudják igénybe venni.

Amennyiben egy toborzási tölcsérben gondolkodunk akkor 100 megszólított potenciális munkavállalóból hányat tudnak beléptetni? Ön szerint mi a legfőbb oka a lemorzsolódásnak?

Részünkről a megszólított potenciális munkavállalók azok, akik személyesen eljönnek tesztelési napjainkra. Idei évünket tekintve a megjelentek közül 60-65%-ot sikerült felvennünk. Ez az arány valamivel rosszabb volt előző években. A lemorzsolódás okát legfőképpen az információhiányban látjuk, azaz a belépő munkavállalóknak – minden igyekezetünk ellenére – még mindig kevés információjuk van a leendő munkahelyről, a munka jellegéről a konkrét fizikai munkakörülményekről. Ezért, több mint egy éve bevezettünk egy olyan módszert, hogy fókusz csoportokat szervezünk a már egy hónapja nálunk dolgozóknak, ahol arra kérdezünk rá, hogy az eredeti elvárásaikhoz képest mi az, ami teljesült a munkahelyen, és mi az, ami nem. Ennek köszönhetően részletes képet kapunk, hogy mikre kell felhívnunk a toborzás során a figyelmet. A korábbi gyakorlatunk szerint a felvétel után csak egy héttel jutottak el dolgozóink a gyártósorhoz. Ezt már előrébb hoztuk és az első adminisztrációs napot gyárlátogatással kezdjük, hogy személyesen is lássák, milyenek lesznek a munkakörülményeik.

Milyen várakozásai vannak a 2020-as évre? Melyek azok a meghatározó tényezők, amik hatással lesznek a munkaerőpiacra?

Elkerülhetetlen, hogy a külföldi munkaerő egyre dominánsan fog megjelenni a hazai munkaerőpiacon. Mi azon dolgozunk, hogy a belső folyamataink, a problémamegoldási technikáink, a vezetői hozzáállásunk, vagy éppen a dolgozók közötti kulturális elfogadottság is ebbe az irányba fejlődjön. Azt látjuk, hogy a jelenlegi külföldi-hazai arány nem fog a hazai javára megváltozni, és erre fel kell készülnünk!