A munkavállalók azokhoz a vállalatokhoz maradtak hűségesek a járvány után is, amelyek megfelelő támogatást nyújtottak számukra, és elmenekültek onnan, ahol ezt nem kapták meg. Aki pedig a kilépés gondolatával kacérkodtak akár már hosszabb ideje, azoknak a járvány komoly lökést jelentett.
A világjárvány kezdete óta a munkavállalók tömegesen hagyják el korábbi munkahelyeiket, melynek egyik legfőbb oka a munkaadók rossz hozzáállása a megváltozott körülményekhez. A Microsoft több mint 30 ezer munkavállaló körében végzett felmérést a világ minden pontján, melynek eredménye szerint a válaszadók 41 százaléka fontolgatja, hogy még idén kilép vagy szakmát vált.
Hasonló eredményre jutott a Personio HR-szoftvercég is, akiknek az Egyesült Királyságban és Írországban végzett tanulmányuk szerint a megkérdezettek 38 százaléka tervezi, hogy a következő 6-12 hónapban felmond. És úgy tűnik, be is váltják ígéretüket: csak az Egyesült Államokban áprilisban több mint négymillióan mondtak fel a munkaügyi minisztérium összefoglalója szerint.
Számos oka lehet annak, hogy az emberek váltani akarnak éppen most. Néhány munkavállaló számára a világjárvány a prioritások megváltozását jelentette, és arra ösztönözte őket, hogy megtalálják az álommunkát, esetleg egy olyan munkakört, melyben 100 százalékban otthonról dolgozhatnak.
Sokan azonban azért döntöttek a távozás mellett, mert a munkáltatójuk a világjárvány idején nem úgy bánt velük, ahogyan azt megérdemelték volna.
Kimutatható, hogy a munkavállalók azokhoz a vállalatokhoz maradtak hűségesek, amelyek megfelelő támogatást nyújtottak számukra, és elmenekültek onnan, ahol ezt nem kapták meg. Aki pedig a kilépés gondolatával kacérkodtak akár már hosszabb ideje, azoknak a járvány komoly lökést jelentett. A nem támogató kultúrában működő vállalatok sorozatos rossz döntéseikkel (mint például a túl korai visszatérések az irodai munkára) elüldözték a dolgozókat. És bár a munkavállalókat mindig is érdekelte a környezet minősége, melyben dolgoznak, a világjárvány hatására a horizont egy teljesen új dimenzióval bővült:
"Megnőtt a cselekvési hajlandóság"
– mondta a BBC-nek Alison Omens, a JUST Capital vezető stratégiai igazgatója, majd hozzátette: "Adataink szerint az embereket mindig is az érdekli, hogyan bánnak a vállalatok a dolgozóikkal." Ezt többféle mérőszámmal mérik, beleértve
- a béreket,
- a juttatásokat,
- a biztonságot,
- az előrelépési lehetőségeket, és
- a méltányosság iránti elkötelezettséget.
A teljes cikk elolvasható Pénzcentrum oldalán.
Címlapkép: Pexels
