Milyen konkrét kihívásokkal szembesültök az upskilling során termelési környezetben?
A termelési környezetben az upskilling egyik legnagyobb kihívása, hogy a munkatársaknak gyakran nem tudunk elegendő időt biztosítani, így nem rendelkeznek elég motivációval a tanulásra a napi operatív feladatok mellett. Emellett a digitális készségek fejlesztése különösen nehéz lehet azok számára, akik kevésbé jártasak a technológiában. Fontos, hogy a képzések gyakorlatorientáltak és könnyen hozzáférhetők legyenek, akár műszakhoz igazított időpontokban. A vezetők szerepe kulcsfontosságú: támogatniuk kell a tanulási kultúra kialakítását, néha a legegyszerűbb módon- dedikált idő biztosításával. A sikeres upskillinghez elengedhetetlen a folyamatos visszajelzés és a tanultak azonnali alkalmazása a munkakörnyezetben.
Hogyan kezelitek a szervezeti öregedést és miként biztosítjátok a tudás hatékony átadását az új generációnak?
Évek óta vizsgáljuk a vállalati korfát és külön a generációs korfát is, így pontosan látjuk a változást és a beavatkozási pontokat. A szervezeti öregedés kezelése nálunk tudatos utánpótlás-tervezéssel és mentorprogramokkal történik. Fontosnak tartjuk, hogy a tapasztalt kollégák ne csak tudást, hanem értékeket és vállalati kultúrát is átadjanak. A tudásmegosztás strukturált formában, például belső workshopokon és mentoring programokon keresztül történik. Emellett digitális tudástárakat is létrehoztunk, ahol dokumentáljuk a kritikus folyamatokat. Az új generáció bevonása már a belépéskor kezdődik, célzott onboardinggal és személyre szabott fejlődési tervekkel.
Mennyire látod reálisnak a mesterséges intelligencia használatát a kékgalléros jelöltek előszűrésében?
A mesterséges intelligencia alkalmazása a kékgalléros toborzásban egyre reálisabb, különösen nagy volumenű kiválasztások esetén. Automatizált előszűrés segíthet az alapvető alkalmassági szempontok gyors ellenőrzésében, például tapasztalat, elérhetőség vagy műszakvállalás. Ugyanakkor fontos, hogy az algoritmusok ne legyenek diszkriminatívak, és az emberi döntéshozatal ne maradjon ki a folyamatból. A technológia támogatja, de nem helyettesíti a személyes interjút és a kulturális illeszkedés vizsgálatát. A jövőben a mesterséges intelligencia szerepe várhatóan nőni fog, de mindig etikus keretek között kell alkalmaznunk.
Hogyan készülnek fel a régió vállalatai a 2026-tól kötelező bértranszparenciára kékgalléros környezetben?
A bértranszparencia bevezetése komoly előkészületeket igényel, különösen a kékgalléros szegmensben, ahol a bérezési struktúrák gyakran kevésbé formalizáltak. Már elkezdtük a felkészülést, értelmezzük az elvárásokat és felkészülünk az implementációra. Így elkezdtük felülvizsgálni a bérsávokat, benchmarkokat és a juttatási rendszereket. Fontos lépés lesz a belső kommunikáció erősítése, hogy a munkavállalók megértsék a változások célját és hátterét. Emellett HR rendszereinket is felülvizsgáljuk, hogy a transzparens adatok könnyen elérhetők és naprakészek legyenek. A siker kulcsa a tanulás, a fokozatosság és a munkavállalók bevonása a folyamatba.
Mi volt az eddigi legnagyobb szakmai kihívás számodra?
Az egyik legnagyobb szakmai kihívásom az utóbbi időben három nagy szervezeti átalakulás kommunikációs és change management támogatása volt, amely több száz munkavállalót érintett egyidőben. A változás érzékeny témákat érintett, és fontos volt, hogy hiteles, empatikus és következetes üzeneteket közvetítsünk. A kihívás abban rejlett, hogy egyszerre kellett kezelni a bizonytalanságot, fenntartani a motivációt és biztosítani az információáramlást. A siker kulcsa a vezetők felkészítése és a kétirányú kommunikációs csatornák megnyitása volt. Ez az élmény megerősített abban, hogy a HR és kommunikáció stratégiai szerepe megkérdőjelezhetetlen.
Köszönjük a válaszokat dr. András Klárának, az Egis Gyógyszergyár HR és kommunikációs igazgatójának!
