Alacsony munkanélküliség, magas foglalkoztatás, stabilnak tűnő számok. Aki azonban nap mint nap a munkaerőpiacon mozog, az pontosan tudja, hogy a felszín alatt egészen más folyamatok zajlanak. A pozíciók hónapokig betöltetlenek, miközben lenne ember – ám a kettő mégis egyre nehezebben talál egymásra. Ez a feszültség a profi szakmunkások esetében a legélesebb, és a következő években csak mélyülni fog. Nem egy átmeneti, kivárható nehézségről van szó, hanem egy olyan strukturális fordulatról, amely alapjaiban írja át a toborzás logikáját. Nézzük, mi áll a háttérben.
Zsugorodó merítés: egyre kevesebben vagyunk
A munkaképes korú népesség 2022 óta mintegy 130 ezer fővel csökkent – ez nagyjából Győr teljes lakossága. A foglalkoztatottak száma 2025 végére négyéves mélypontra, 4,637 millió főre süllyedt. Az a merítés tehát, amelyből a cégek a megfelelő szakembert kiválaszthatják, évről évre szűkül. Ez különösen a klasszikus, nehezen pótolható fizikai szakmákban érződik, ahol a tapasztalat évek alatt épül fel:
- hegesztő, villanyszerelő, CNC-gépkezelő
- kőműves, burkoló, ács, tetőfedő
- gépkezelő és más, gyakorlatigényes szakmunkák
Generációváltás: kilép a tapasztalat, lassan jön az utánpótlás
A második tényező a generációváltás. A baby boomer korosztály a következő négy-öt évben tömegesen vonul majd nyugdíjba, a fiatalok pedig ezt nem tudják ilyen ütemben pótolni. Az utódlás a cégtulajdonosok közel felének valós kihívás, és kétharmaduk épp a megfelelő utód hiányát nevezi meg a legnagyobb akadályként. A szakmunkák esetében ez fokozottan fáj. Egy tapasztalt hegesztő vagy gépbeállító tudása nem adható át egyik napról a másikra – vele együtt évtizedek gyakorlata távozik, miközben nincs, aki azonnal a helyébe lépjen. A tudásátadás kérdése néhány éven belül sok cégnél válik kritikussá.
Strukturális munkanélküliség: van ember, csak nem ott és nem úgy
A harmadik tényező a strukturális munkanélküliség. A munkaerőpiaci tartalék 300 ezer fő felett van, mégis minden betöltetlen állásra három-négy munkanélküli jut. Az ellentmondás feloldása az illeszkedésben rejlik: a rendelkezésre álló munkaerő képzettsége és a kereslet egyre kevésbé fedi egymást – az OECD becslése szerint a munkaerő közel negyedét érinti valamilyen túl- vagy alulképzettség, az átlagos álláskeresési idő pedig megközelíti a tizenkét hónapot. Vagyis nem a mennyiség hiányzik, hanem a megfelelő ember a megfelelő helyen. A jó szakemberből kevés van, és akiért érdemes versenyezni, azért egyszerre több cég is verseng. Ezzel pedig a toborzás egyben versenyhelyzetté is vált.
Amikor a hirdetés és a bér már nem elég, akkor jön a meggyőzés tudománya
Ha ugyanazért a néhány szakemberért többen is versenyeznek, a régi eszközök kifulladnak. A több hirdetés csak növeli a zajt, a magasabb bér pedig
önmagában nem dönt – a cégeknek alig fele tervez érdemi béremelést, így a fizetés egyre kevésbé az a tényező, amivel egy cég kitűnhet a többi közül. A kérdés tehát nem az, hogyan érjük el a jelöltet, hanem hogy hogyan győzzük meg. Itt lép be a képbe a meggyőzés tudománya: az a módszertan, amely a döntéshozatal valódi mechanizmusaira épít, nem a megérzésre. A társas bizonyíték elve szerint egy hiteles munkavállalói történet többet mond minden hirdetésszövegnél – a szakember a kollégájának hisz, nem a szlogennek. A szűkösség elve pedig arról szól, hogy a valódi, megfogható értékajánlat vonz, nem az üres „remek csapat” fordulat. Ezek tudatos, etikus technikák, amelyeknek komoly módszertana van.
A téma, amit érdemes közelebbről megismerni
A szakemberhiány nem fog magától elmúlni, és nem oldja meg az egyre nagyobb hirdetési büdzsé sem. Stratégiai váltásra van szükség: tényeken alapuló helyzetértékelésre és tudatos, a döntés pszichológiáját értő meggyőzésre. A Viapan Group minősített munkaerő-kölcsönzőként napi szinten szembesül ezzel a kihívással, és aktívan keresi is rá a választ. Ennek jegyében vettük fel a kapcsolatot Dr. Újszászi Bogár Lászlóval, hogy egy hosszabb távú együttműködés keretében olyan kutatást indítsunk, amely a célcsoport tagjaival folytatott beszélgetésekből indul ki, a felismeréseket pedig valós toborzási kampányokon keresztül teszteljük. A végén így nem pusztán elmélet, hanem a mindennapokban azonnal használható megoldások lesznek a kezünkben. Dr. Újszászi Bogár László a meggyőzés tudományának hazai szakértője, a Corvinus Egyetem oktatója, aki kutatói munkája során több mint ezer meggyőzéstechnikát gyűjtött össze és rendszerezett, módszertanát pedig külföldi egyetemeken is oktatják.
A 2026-os recruiTECH BLUE konferencián Dr. Újszászi Bogár László és a Viapan közös előadásában azt járjuk majd körül, hogyan nyerhetők meg a legjobb szakemberek egy egyre szűkülő piacon – a meggyőzéstudomány legfrissebb kutatási eredményeire építve. Ha HR-vezetőként vagy döntéshozóként Ön is keresi a választ erre a kérdésre, ott a helye a recruiTECH BLUE-n. Találkozzunk a Viapan előadásán.
