A gazdaság gyors újraindulása pozitív fejlemény, de azzal is jár, hogy sok szektorban már újra érezhető a járvány előtti évekből ismerős munkaerőhiány. Az előző években a vendégmunkások kulcsszerepet játszottak a probléma kezelésében, ezért örvendes, hogy a kormány felismerte ennek jelentőségét, és megkönnyítette kontrollált foglakoztatásukat – vélekedik cikkünk szerzője, Juhász Csongor, a nyolc országban aktív HR szolgáltató, a Prohuman ügyvezető igazgatója.
Tévhit, hogy a külföldiek elveszik a magyarok elől a munkahelyeket. A koronavírus-járvány kitöréséig jellemző munkaerőhiányos időkben egy-egy szektor annyira súlyos helyzetbe került volna a vendégmunkások nélkül, ami már a termelés megállításával fenyegetett. Ezekben az iparágakban a külföldi munkások segítettek abban, hogy megmaradjon sok száz vagy ezer magyar munkahely, hiszen ha egy cég tartósan azzal szembesül, hogy képtelen megfelelő mennyiségben és minőségben munkaerőt találni, sok esetben a bezárás mellett dönt, és átköltözteti az üzemet egy ilyen szempontból jobban teljesítő országba. Ez különösen igaz az olyan szektorokban, mint amilyen az autóipar vagy feldolgozóipar, amelyek a magyar gazdaság fő mozgatórugói.
Most, ahogy a járványhelyzet enyhülésével a gazdaság talpra áll, újra munkaerőhiányos helyzet fenyeget. Sőt, sok szektorban – így az élelmiszeriparban, a feldolgozóiparban és bizonyos kereskedelmi területeken – már ma sincs elég ember. És csak első pillantásra tűnt úgy, hogy a járvány okozta munkaerőtöbblet megoldja a problémát. Ez átmeneti jelenségnek bizonyult: akik a járvány miatt kiszorultak a munkaerőpiacról, vagy szakmát váltottak a bezáró szektorokból, a turizmusból vagy a vendéglátásból, a helyzet stabilizálódásával részben visszatértek eredeti szakmájukhoz, vagy már tartósan elhelyezkedtek más iparágakban. Ezen felül a korábban külföldön dolgozó – de a járvány miatt hazatérő – emberek a határok újranyílásával ismét külföldön vállalnak munkát.
Ebben a helyzetben ismét a vendégmunka jelenthet mentőövet a magyar gazdaság számára. A vírus előtt Magyarországon nagyjából százezer vendégmunkás tartózkodott, a legtöbben a feldolgozó- és járműgyártóiparban, Budapesten és Pest megyében. Számuk 2020-ban 6 százalékkal visszaesett, de idén újra növekedésnek indult. Bár a válság előtti szintet még nem érte el, már ma is vannak olyan szektorok és régiók, ahol csak vendégmunkások bevonásával lehet biztosítani a szükséges létszámot. Csakhogy a jó vendégmunkásokra nemcsak hazánkban van szükség. Magyarország az osztrák, cseh, német, lengyel, horvát, szlovák területeken működő vállalatokkal küzd az unión kívüli dolgozókért.
Ebben a versenyben helyt kell állnunk, és örvendetes, hogy ennek jelentőségét az állam is felismerte. A magyar gazdaság szempontjából jó hír, hogy a kormány módosította a veszélyhelyzet ideje alatt a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatásával összefüggő szabályokat, és megkönnyítette a nem uniós és nem szomszédos államokból érkező alkalmazottak kontrollált foglalkoztatását. A szabályozás korábban csak Ukrajna és Szerbia esetében tette lehetővé az unión kívüli munkavállalók egyszerűsített foglalkoztatását, miközben Lengyelország 6 ország esetében nyitott erre lehetőséget. Most lehetőség nyílik arra, hogy csökkenjen hazánk versenyhátránya ezen a téren. Az új szabályozás egyszerre teszi lehetővé az erősebb állami kontrollt afölött, hogy honnan és hányan érkezhetnek Magyarországra dolgozni, valamint a foglalkoztatók adminisztratív terheinek csökkentését. A harmadik országból érkezők alkalmazására minősített foglalkoztatókon keresztül nyílik lehetőség. A Magyarországon piacvezető, naponta 10 ezer embert foglalkoztató Prohuman üdvözli, hogy a kormány támaszkodik a HR szolgáltató szektor tudására és tapasztalatára. Az iparág vállalatai már eddig is hatékonyan vették ki a részüket a vendégmunkások alkalmazásából: kétnyelvű kapcsolattartókkal segítik elő a munkavállalók beilleszkedését, munkaidőn kívül mentorként segítik őket itt tartózkodásuk alatt, ellenőrzik a szállásaikat és a munkaviszony megszűntével megszervezik a hazautazásukat is.
Köszönjük a vélemény cikket Juhász Csongornak, a Prohuman Ügyvezető igazgatójának!
