A HR támogatásának a dolgozói járatszervezés-optimalizálással, mint K+F megoldással voltál a részese. Hallani lehet pl., hogy akár 120 km sugarú körből szállítják egy-egy gyárba a dolgozókat. Kinek és hol éri ez meg?
Amennyiben a munkavállalók gyűjtése, elosztása centralizáltan történik és a cégek igényei a munkarendek figyelembevételével összeegyeztethető, ott a szállítási költségekben jelentős megtakarítás érhető el. A gazdaságosabb, pontosabb, tervezhetőbb, informatívabb utaztatási szolgáltatás érdeke a HR szakembereknek, míg a minőségi utazás (free WIFI, mobile utas app, tájékoztató TV kijelzők) érdeke a munkavállalóknak. Jó példa erre a partnerünk https://www.mamoka.hu/ portálján elérhető szolgáltatás.
Egyedi IT alkalmazások igényfelmérése, fejlesztése és üzemeltetése egy dolog, mikor jött a 180 fokos fordulat, a HR-központú Virtual Reality, virtuális valóság?
Nálam mindez korábban kezdődött, az egykori CAD-Világ magazin által meghirdetett verseny fődíjasaként, ipari megjelenítés kategóriában. Azóta a virtuális valóság immár sokadik reneszánszát éli, sőt a hordozható VR szemüvegek megjelenésével fordult igazán nagyot a világ: ami eddig csak a játékipar, gépipar és építőipar „privilégiuma” lehetett, az mára a HR és PR területére is beszivárgott.
Hol és hogyan adhatnak többet a hagyományos HR módszereknél a VR-al támogatott módszerek?
A VR azért nyújt más megközelítést, mert a szokásos érzékeket kikapcsolja: nem látjuk a másikat (csak az avatárját), térben is máshol lehetünk, mint a többiek, és a kommunikáció is teljesen más, hiszen a másik arca és a gesztusai nem észlelhetőek. Az ingerek kikapcsolásával sokkal gyorsabban megszűnnek a felvett szerepek, olyan tulajdonságok kerülnek előtérbe – a külső szemlélő számára ez nagyon szembeötlő –, amelyek egy valós kommunikációban csak lényegesen hosszabb idő alatt kerülnek a felszínre. A HR és PR felhasználási területe sokrétű, néhány példát kiemelve:
- VR-toborzás: virtuális környezet kialakításával bemutatható a cég az állásbörzék során, intenzív első élménnyel lehet hatni az érdeklődő munkavállalókra, pl.: „Itt a szemüveg, nézd meg leendő munkahelyed!”. Az elvégzendő feladatok élethű bemutatásával, a vizuális tesztek segítségével a toborzási munka is támogatható.
- VR-learning: VR tartalmak segítségével hatékonyabb oktatás tartható, a zárt vizuális térnek köszönhetően a felesleges és figyelemelvonó ingerek kikapcsolhatók, így a munkavállaló figyelme jól irányítható. Teljesen más benyomást tesz, ha az információ nem csak szavakba öntve adható át, pl.: „Vedd fel a szemüveget és tapasztald meg, „éld át” a virtuális valóságot!”
- VR-tréning: virtuális tesztek és játékok segítségével mind a személyes kompetenciák, mind a csoportműködés vizsgálható. Az ingerek nagy része a virtuális térbe kerül, ezért a tréningen résztvevőknek szinte fel sem tűnik, hogy képzésen vesznek részt: teljesen „bevonódnak” az élménybe. Lehetőség van rá, hogy a mért eredményeket különféle mutatók mentén rögzítsük, így később ezeket kiértékelve beépítésre kerülhetnek a vállalat mindennapjaiba.
- VR-cégbemutató: a virtuális cégbemutató és prezentációs anyag segítéségével egyedi, exkluzív megoldással mutatható be a vállalkozás, a szolgáltatás vagy a termék jelenlegi és jövőbeli partnereinek.
Nekem azért ez még mindig egy kicsit a tudományos-fantasztikum világa, tudnál konkrét példákat mondani?
Három friss példát is hozok, eltérő területekről. Egy dunántúli nyomda vezetője azzal keresett meg, hogy a vadonatúj - hazánkban egyedülállóan high-tech - masinájukhoz már csak az azt kezelő gépmester kellene, van is jelöltje, aki egy versenytársnál az ország másik végében dolgozik. Megoldható-e, hogy a hegyet vigyük el Mohamedhez? Megoldottuk. A gépkezelő helyén állva speciális felvételt lehet készíteni, azt VR szemüvegre programozni, így megteheti az ügyvezető, hogy egyetlen táskával megérkezik egy alföldi kisváros kávézójába, ahol a gépmester-jelölt fejére teheti az eszközt, aki pontosan azt látja, hallja, érzi, mintha ott állna a dunántúli nyomdában a high-tech gép kezelőpultja előtt. Ebből a történetből nemcsak a cégvezető eltökéltsége sugárzik, de az is, hogy ez egy olyan vállalat amely nemcsak modern, innovatív, de odafigyel a dolgozóira is. Egy szeptemberi állásbörzén az egyik partnerünk a kicsinyke standján egyetlen VR szemüveggel az egész irodaházát és még a gyárterületet is bemutatja, amit a látogatók interaktívan tudnak körbejárni. Nem volt kérdés, hogy a börze melyik standja gyűjti össze a legtöbb jelölt elérhetőségét, egyszerűen mindenki látni akarta. Végül egy nagyvállalati partnerünk inkább a marketing és sales „vonalat” aknázza ki. Ugyanis olyan helyeken készítettünk náluk felvételeket, ahova „földi halandó” nem igen teheti be a lábát, így viszont nemcsak saját munkatársainak, azok családtagjainak, de a beszállítóinak, vevőinek, partnereinek egyaránt úgy mutathatja meg „magát”, mint még soha. Egyszerre személyes, bizalmas, XXI. századi, játékos, és leginkább: egyedi. Egyelőre. Biztos vagyok benne, hogy a következő évi állásbörzén, vásáron, kiállításon, már nem ezek a cégek lesznek az egyetlenek, ahol virtuális valóság szemüveg váltja a képernyőket/tableteket, youtube-videókat és pláne a prospektusokat, szórólapokat.
A döntő kérdést a végére hagytam. Miért nem terjedt el ez a technológia? Nem lehet, hogy túl drága?
Az első mobiltelefon, az első tablet vagy az első drón még drága volt, néhány év alatt addig jutottunk, hogy már a gyerekeknek is van, sőt a 9 és 13 éves fiaim az „aputól ellesett” programozási technikákat próbálgatják VR fejlesztői környezetben. Ma már VR-vidámparkok vannak a nagyvárosokban, általánosan használja a játék- és szórakoztatóipar, mint látható már nemcsak fehér kesztyűs mérnökök dolgoznak vele féltve őrzött laborokban, hanem megjelent a háztartásokban is, ahogy növekszik a gyártók, a típusok és a programozók száma, úgy csökkennek az árak. Tényleg elérhetőbb, mint gondolnánk, amint a példánk is mutatja.
Köszönjük a válaszokat Horváth Arnoldnak, EffSystem Ügyvezetőjének !
