Hogyan hat a termelés biztonságára a jelenlegi gazdasági, helyzet (energia árak, ellátási lánc, munakerőhiány)?
A világon minden mindennel összefügg, így nehéz lenne azt mondani, hogy a COVID vagy az orosz-ukrán háború ne hatna ki a termelésre és annak biztonságára. Drágább lett az alapanyag, nehezebben beszerezhető, és lassabban ér el a gyárakhoz. Ugyanez igaz az emberi tényezőre is, hiszen nehezebben mozdulnak meg a munkavállalók és talán rugalmatlanabbak is, amelyet a bizonytalanságnak tudhatunk be.
Mit gondol arról, hogy a kékgalléros munkavállalók számára egyre kevésbé vonzó a három műszakos foglalkoztatás és ebben a körben is növekvő tendencia látható a rugalmasság tekintetében?
Ez érthető is, hiszen fizikailag megterhelő a többműszakos munkarend, ugyanakkor az, hogy a munkavállalók ezt vállalják-e vagy sem, az az ő döntésük. A gyáraknak ez a profitábilis, és ha egy idő után erre nem lesz munkaerő, akkor kénytelenek lesznek robotizálni, automatizálni, amely hamar átcsaphat abba, hogy akkor már lassan ember sem kell. Akkor is fel kell tenni a kérdést majd a kevésbé rugalmas munkavállalóknak, hogy akkor hogy tovább?
A vállalat iparágában az automatizáció és a robotok megjelenése milyen hatással van a munkaerőigényekre? Teljeskörű megoldást jelenthet-e vagy inkább csak egyes folyamatok esetében jelent könnyebbséget?
A hybrid megoldásban hiszek, mert van, amit könnyebb és jobb automatizálni, valahol meg szükséges az emberi kontroll és az emberi munkaerő. Az automatizáció is egy kicsit túlértékelt folyamat, mert nagyon gyorsan vágjuk rá, hogy automatizálunk (rendszerint akkor, ha nincs munkaerő), de arról kevés szó esik, hogy mi történik, ha megáll a robot, leáll a gyár, karban kell tartani, stb. Ezeket továbbra is emberek végzik.
Az emelkedő költségek, inflációs nyomás és bérnyomás alatt milyen eszköztára marad a HR-nek a dolgozók megtartására?
Nem lehet folyamatosan bért emelni, és mégis kell. Véleményem szerint el kell jutni arra a pontra, hogy a megtartást a versenyképes béren túl a cég kultúrája, a munkavállalókhoz való hozzáállása, és a közös jövőkép biztosítsa.
Megoldásnak tartja-e a 3. országból történő munkaerő behozatalt?
Nem, abszolút nem! Szükséges rossznak érzem, mert ez azt jelenti, hogy vagy nagyon sok cég van a kis magyar munkaerőpiacon, vagy túl sok magyar dolgozik külföldön. Mivel tudom, hogy ez utóbbi az indok, ezért ennek okát kellene vizsgálni és orvosolni.
Ön szerint ma miben kell fejlődnie egy HR-esnek a termelési környezetben?
Abban, hogy sokkal mélyebben meg kellene ismerni az adott terméket vagy szolgáltatást, amelyet a cége nyújt, és talán sokkal több időt kellene tölteni a társosztályok munkájának a megismerésével és megértésével. Így könnyebb átlátni a belső konfliktusokat vagy problémás helyzeteket.
Köszönjük a válaszokat dr. Karaszek Szabolcsnak, a BorgWarner Oroszlány Kft. Minőségirányítási igazgatójának !
