recruiTECH - "Az automatizáció megfelelő kezeléssel hosszú távú előnyöket hozhat" - Interjú Jáhny Ákossal (Get Work Trend)
× Programok Jegyek Előadók Blog Szponzorok Kapcsolat Belépés recruiTECH

blog bejegyzés

"Az automatizáció megfelelő kezeléssel hosszú távú előnyöket hozhat" - Interjú Jáhny Ákossal (Get Work Trend)

2024-09-06

Vedd meg jegyed most!

Milyen változásokat látsz a toborzásban és a munkaerőpiaci tendenciákban?

A toborzás és a munkaerőpiaci tendenciák jelentős változásokon mennek keresztül. Az automatizáció és a digitalizáció fokozódása miatt egyre több cég használ mesterséges intelligenciát a jelöltek előszűrésére és online interjúk lebonyolítására. A harmadik országok munkaerőpiacainak elérése miatt a cégek globális tehetségbázisból válogatnak, nem korlátozódva a helyi munkaerőpiacra. Nő az igény a soft skillek, valamint a folyamatos tanulás iránt, mivel a technológiai fejlődés gyorsan alakítja át a munkaköröket. Ugyanakkor a munkaerőhiány számos iparágban fokozza a bérversenyt, különösen a kékgalléros és magasan képzett munkakörökben. Összességében a munkaerőpiac rugalmasabb, technológia-vezéreltebb és a munkavállalók igényeihez jobban alkalmazkodó lett, de nagy hiba lenne a 2024 évben tapasztaltak alapján egy várható trendet felrajzolni, mert véleményem szerint egymástól nagyon eltérő időszakok várhatóak a következő 3-5 évben.

Mit vársz az infláció hatásától? Mennyire befolyásolja az infláció a bérversenyt?

Az infláció jelentős nyomást gyakorol a bérversenyre, mivel a megélhetési költségek növekedése magasabb bérekhez (bérek igényéhez) vezet, különösen a versenyképes szektorokban. Ugyanakkor a reálbérek csökkenése hosszú távon elégedetlenséghez és munkaerő-elvándorláshoz vezethet. A vállalatoknak egyensúlyt kell találniuk a bérnövekedés és a költségek növekedése között, miközben megpróbálják megőrizni versenyképességüket és megtartani a tehetségeket a folyamatosan változó gazdasági környezetben. Ugyanakkor Magyarországon megfigyelhető mostani bérversenyt már nem (csak) az infláció hajtja. Addig, ameddig lesznek cégek, akik minimális tapasztalattal bíró jelölteknek szenior szintű béreket fizetnek, addig a megalapozott bér- és juttatási rendszereket működtető cégek szenvedni fognak.

Termelő területen mennyire van fókuszban a munkavállalói egészségmegőrzés?

A termelő területen dolgozó munkavállalók egészségmegőrzése egyre inkább előtérbe kerül, különösen az utóbbi években, amikor a munkavállalói jólét, egészség és biztonság szerepe megnőtt a munkahelyi kultúrában. Ennek számos oka van, ideértve a munkavállalói produktivitás fenntartására irányuló törekvéseket, a jogszabályi követelmények betartását, valamint a munkaadók és a munkavállalók közötti kapcsolat minőségének javítását. Szerencsére az elmúlt években az általunk támogatott termelő vállalatoknál egyre nagyobb szerepet kapott az egészségmegőrzés, a prevenció, melyben a Get Work Trend is komoly szerepet vállalt magára. Több éve, minden kölcsönzött munkavállalónk hozzáfér olyan juttatásainkhoz, mint a (ha megnevezhető: DokiApp) telemedicinás juttatás. Nálunk a munkavállalói egészségmegőrzés ma már stratégiai szempont, amely nem csak a fizikai biztonságot célozza, hanem a mentális egészséget, a munkakörnyezet ergonomikus kialakítását és a megelőző egészségügyi programokat is magában foglalja. Az egészség és biztonság terén tett erőfeszítések nemcsak a munkavállalók jóllétét javítják, hanem hozzájárulnak a hosszú távú produktivitáshoz és a munkaerő megtartásához is.

Milyen kihívásokat és lehetőségeket látsz az automatizáció térnyerésével kapcsolatban?

Az automatizáció térnyerése jelentős átalakulást hoz a munkaerőpiacon, egyszerre kínálva kihívásokat és lehetőségeket. Kihívást jelent a munkahelyek átalakulása és megszűnése, különösen az alacsony képzettséget igénylő területeken, ami munkanélküliséget és bizonytalanságot okozhat. A képzettségi szakadék növekedésével a technológiai szaktudást igénylő állások száma nő, míg az alacsonyabb szintű pozíciók csökkennek. Az etikai kérdések, mint az adatbiztonság és a mesterséges intelligencia felelőssége, további kihívásokat vetnek fel. Ezzel szemben az automatizáció lehetőségeket kínál a termelékenység növelésére, költségcsökkentésre és hatékonyság javítására. Új munkahelyek jelenhetnek meg a technológiai területeken, mint a robotika és mesterséges intelligencia fejlesztés. Az automatizáció biztonságosabb munkakörnyezetet teremt, hiszen a veszélyes feladatokat gépek végzik el. Ezen kívül hozzájárulhat a munkaidő csökkentéséhez és a munka-magánélet egyensúly javításához. Magyarországi viszonylatban fontos megjegyeznem, hogy a humán erőforrás nagyon alacsony hatékonysága miatt egy automatizálási projekt a környező országoknál jóval komolyabb eredményekkel kecsegtethet. Az innováció és technológiai fejlődés felgyorsulása révén a magyar vállalatok is versenyképesebbé válhatnak a globális piacon. Összességében az automatizáció megfelelő kezeléssel hosszú távú előnyöket hozhat, de a társadalomnak és a vállalatoknak fel kell készülniük a változásokra.

Hogyan ítéled meg, lehet-e harmadik országbeliek nélkül toborozni és létszámot növelni ma Magyarországon kékgalléros területen?

Általában Magyarországon a kékgalléros területeken jelentős kihívást jelent a létszámnövelés harmadik országbeliek nélkül. A hazai munkaerőpiacon számos ágazatban, különösen az iparban, építőiparban és a mezőgazdaságban komoly munkaerőhiány tapasztalható. A demográfiai változások, az elvándorlás és az alacsony bérek miatt egyre nehezebb magyar munkavállalókat toborozni ezekre a fizikai munkákat igénylő területekre. A fiatalok gyakran inkább a szellemi munkákat választják, míg az idősebb generációk közül sokan nyugdíjba vonulnak. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hazai kékgalléros munkaerő nem mindig rendelkezik megfelelő képzettséggel vagy készségekkel a modern termelési folyamatokhoz. Az elmúlt két évben harmadik országbeli munkavállalók nélkül a vállalatok nehezen tudták kielégíteni a növekvő munkaerőigényüket, különösen a csúcsidőszakokban. Az ukrán, szerb, filippino és más külföldi munkavállalók jelenléte kulcsfontosságúvá vált a termelés fenntartásához és növeléséhez. A külföldi munkaerő lehetőséget adott arra, hogy a vállalatok gyorsabban és rugalmasabban reagáljanak a piaci igényekre, hiszen a hazai munkaerő nem mindig érhető el megfelelő számban és rugalmassággal. Ugyanakkor jelenleg növekedni látszik a toborzás során megszólítható magyar munkaerő száma, ami átmenetileg talán megint a magyar munkaerőt teszi (ideig-óráig) a fókuszba, azonban több vállalat a korábbi évek jó tapasztalatain (alacsony fluktuáció, hatékonyabb munkavégzés) továbbra is csak harmadik országbeliekben gondolkodik egy bővülés esetén.

Mi volt az eddigi legnagyobb szakmai kihívás számodra?

Komoly erőfeszítést és kutatómunkát jelentett, hogy pontosan feltérképezzük, hogyan is működnek azok a munkaerőpiacok, ahonnan partnereink harmadik országbeli munkavállalókat kértek, és a tapasztalatainkat összhangba kellett hozni a magyar illetve uniós “elvárásokkal”, ami már egy jóval nehezebb mutatvány volt. Ennek a folyamatnak kapcsán találkoztam először az etikus toborzás kérdéskörével, és látva, hogy megrendelői oldalon sokszor csak a darab-darab szemlélet érvényesül, és a lényeg, hogy kért létszám időben ott legyen, az etika és a megértés hiányzik a folyamatból. Külföldi toborzási auditjaink során sokszor tapasztaltuk, hogy a munkavállalók megtévesztése, elképzelhetetlennek tűnő feltételekkel való kecsegtetése az ázsiai munkaerőpiacon még nagyon dívik, és ha mi nem figyelünk kellőképpen a pontos, valóságnak megfelelő kommunikációra, akkor komoly fluktuációs kihívásokkal fogunk szembenézni amikor elkezdik a magyarországi munkát. Tapasztalataink alapján jelenleg vannak országok, ahonnan habár igény és lehetőség is lenne rá, nem toborzunk, mivel a küldő ország munkaerőpiacán tapasztalható szokások, folyamatok sem erkölcsi, sem értékrendileg nem vállalhatóak számunkra.

Köszönjük a válaszokat Jáhny Ákosnak, a Get Work Trend Ügyvezetőjének!