Milyen jellegzetes munkahelyi stresszhelyzetek állhatnak elő egy pályakezdőnél és milyenek egy 50+-os munkavállalónál?
Sok szempontból hasonlóak lehetnek ezek a helyzetek. Persze vannak nyilvánvaló különbségek, hogy míg egy pályakezdőnél a rutin hiánya is lehet egy ok, úgy egy 50+-os kollégánál pedig a kifáradás, az újdonság hiánya. Viszont ugyanúgy okozhat stresszt a bizonytalanság, egy átszervezés, egy nehéz viszony egy kollégával, problémák a közvetlen vezetővel, ez ugyanúgy hathat rájuk. A különbség inkább a megküzdésben van, nem a helyzetben. Lehet, hogy több megküzdési stratégiája van már egy tapasztaltabb kollégának, persze nem biztos, attól is függ, mennyire törekszik valaki tanulni az ismétlődő nehéz helyzetekből és változtatni.
Hogyan lehet összehangolni a különböző generációkhoz tartozó munkavállalókat szervezeten belül?
Nyitottsággal mindkét fél részéről. Sok szempontból ez a helyzet sem különbözik más olyan kommunikációs helyzetektől, amikor az, hogy kinek mi mit jelent, különbözhet. Itt is másképp interpretálhatja a két oldal, ami történik, másképp látja, hogy mi a másik szándéka. Vagyis fontos a kíváncsiság és a megértés egymás felé. Illetve segíthet az edukáció, bemutatni az általános eltéréseket a generációk között (Aki még nem látta, nagyon ajánlom: GENERÁCIÓK ÉS SZAKADÉKOK - Interjú Steigervald Krisztián generáció-kutatóval / F.P. 84. (youtube.com))
Mit tehetnek a toborzók a kiégés megelőzésére?
Alapvetően nem hiszem, hogy mást, mint mindenki más, akinél téma a kiégés. Vagyis először is tájékozódni a témában, ennek alapján figyelni magát, a jeleket. És ha problémát észlel, akkor segítséget kérni és kidolgozni a saját válaszait a helyzetére, ami neki majd működik, hogy jó irányba haladjon.
Mikor érdemes szakemberhez fordulni?
Bármilyen jelnél érdemes lehet. Minél hamarabb teszi ezt valaki, annál gyorsabban tud rendet tenni az életében. Mivel a kiégés fázisai között mindig egyet lehet csak visszalépni, nem lehet egyszerre teljesen jól lenni, így minél kevésbé van valaki már belecsúszva a kiégésbe, annál könnyebb kijönni belőle.
Milyen csapatszintű best practice-ek vannak, amiket be lehet építeni a mindennapokba?
Fontos, hogy a vezető támogassa a problémák őszinte megosztását és segítségkérést. Ha ez a kultúra működik, akkor már a csapattagok egyéni felelőssége, hogy meg is osszák, ami nyomasztja őket. Közben arra is érdemes figyelni, hogy ez ne forduljon át állandó panaszkodásba vagy abba, hogy 1-1 csapattagnak túl sokat segítenek a többiek, ami nekik okoz hosszú távú extra terhelést.
Mi az, amit minden nap megtehetünk a mentális egészségünk megőrzése érdekében?
Hogy minden nap legalább egyszer megállunk és megfigyeljük magunkat. Milyen testérzeteim vannak, merrefelé terelődnek a gondolataim, mit nem akarok meghallani egy adott helyzetben stb. Ez rutinná tud válni gyakorlással és így hamarabb észrevesszük, ha segítségre van szükségünk.
Köszönjük a válaszokat Vass Anitának, a Mental Spa Szakmai vezetőjének!