Mit jelent számodra a munka és a magánélet egyensúlya?
Azt, hogy egészséges maradok, fizikailag és mentálisan is. Ha túl sok a munka és nem regenerálódom, akkor a testem elkezd jelezni, fáradtság, betegség formában, az idegrendszerem pedig arra késztet, hogy sokkal kevésbé legyek türelmes és empatikus, mint azt a helyzet megkívánná. Ilyenkor töltődnöm kell. Ha pedig sok a magánélet és kevés a munka (Igen, ilyen is van 😊) akkor meg az anyagi bizonytalanságom kezd a fordítás irányába terelni. Így ha nyugodtan, kreatívan és empatikusan dolgozom, miközben a szükségleteimre és valódi igényeimre is jut erőforrás, akkor egyensúlyban vagyok.
Mi a legjobb tanács, amit kaptál a karriered során? Hogyan van jelen ez a mindennapi munkád során?
Azt válaszd következő lépésként, amitől tartasz. Komfort zónán kívül lehet igazán fejlődni. Ez igaz volt egy következő pozíció vagy vállalat választásánál is, de még inkább igaz volt ~másfél éve, amikor feladtam az alkalmazotti életem egy vállalkozásért, ami az álmom volt. Viszont a tanács mellé én még hozzátenném, hogy az is fontos, hogy a következő lépés tényleg csak a komfort zónán kívülre vigyen, ne a pánik zónába, ott már nem lehet tanulni!
A folyamatosan változó környezet mellett, neked mi segít kikapcsolni egy nehezebb időszakot követően?
A természet figyelése, séták, kertgondozás, kutyáimmal levés, ezek a jelenben tartanak és segítenek jó helyre visszavinni a fókuszom. Illetve engem kicsi koromtól mozgat a zene, így a tánc vagy egy jó koncert mindig feltölt.
Tapasztalataid szerint mit értékelnek ma legjobban a munkavállalók egy munkahelyen, és hogyan kommunikálható ezt a toborzásban?
A konzisztenciát, hogy azt kapják, amit ígérnek nekik. El lehet szépen adni valamit egy jelöltnek, ami később nem lesz úgy, de akkor ne lepődjünk meg, ha alacsony az elköteleződés és magas a fluktuáció. Ha valaki transzparensen látja, mire számíthat, akkor jobb döntést tud hozni. Főleg, mivel majdnem mindenkinek más a fontossági sorrend: anyagiak, munkahely biztonsága, lokáció, home-office, munkarend, magánegészségpénztár, nyugdíj, gyerekek támogatása, rugalmasság, ingyen kávé…Mindent nem tud ajánlani egy cég, de ha transzparensen mutatja, mit igen, akkor jobban tud hosszú távra bevonzani munkavállalókat.
Hogyan lehet hatékonyan összehangolni, több generáció közös munkáját? Mit tanulhatunk a másiktól?
Nyitottsággal mindkét fél részéről. Sok szempontból ez a helyzet sem különbözik más olyan kommunikációs helyzetektől, amikor az, hogy kinek mi mit jelent különbözhet. Itt is másképp interpretálhatja a két oldal, ami történik, mint ami a másik szándéka. Vagyis fontos a kíváncsiság és a megértés egymás felé, illetve segíthet az edukáció, bemutatni az általános eltéréseket a generációk között (Aki még nem látta, nagyon ajánlom: GENERÁCIÓK ÉS SZAKADÉKOK - Interjú Steigervald Krisztián generáció-kutatóval / F.P. 84. (youtube.com))
Mennyire függ össze és mennyire választható szét munkahelyi és magánéleti jóllétünk?
Ez a kettő nagyon szorosan összefügg. Nagyon ritka, hogy valaki az élete egyik területén jól kezeli a stresszt, míg egy másikon kifejezetten rosszul. Inkább az szokott előfordulni, hogy mindkét helyen nehezen jövök rá a valódi szükségleteimre, vagy nehezen találom megküzdési módokat. Esetleg nehezen fejezem ki, hogy mire lenne szükségem, hogy könnyebb legyen nekem a helyzet, vagyis nehezen egyeztetek. Sokszor ugyanazok a félelmek vezetnek minket, például ugyanúgy aggódunk a munkánk elvesztése miatt, minthogy véget ér egy párkapcsolatunk - és lehet, hogy egyik helyzet sem reális aggodalom abban a pillanatban, mi mégsem tudunk tőle szabadulni.
Köszönjük a válaszokat Vass Anitának, a Mental Spa szakmai vezetőjének!
