Mit tart a legégetőbb problémának a jelenlegi munkaerőpiacon?
Munkaerőhiány, munkaerőhiány, munkaerőhiány……
A toborzás területén mi okozza a legnagyobb kihívást?
A toborzás nagyobb része már az online térben zajlik; egyre nehezebb kitűnni az online toborzási platformokon, mindig újat kell mutatni. Az általános munkaerőhiány miatt sokkal kevésbé hatékony egy toborzási folymat/kampány mint akár fél 1 évvel ezelőtt.
Mennyire fontos a cégek életében a rugalmasság képességének fenntartása? Mit tart helyes aránynak a saját és kölcsönzött létszám arányában?
Létkérdés a rugalmasság fenntartása, a gyorsan változó gazdasági folyamatokat le kell követnie a szervezeteknek. Nincs helyes vagy helytelen arány, ennek meghatározása teljesen egyedi és a céggpolitika , cégérdek határozza meg.
Mennyiben változtak a toborzási csatornák az elmúlt egy évben? Miként lehet hatékonyan betanított munkakörökre embert találni?
A toborzási csatornák - offline és már az online- források is egyre kevésbé hatékonyak. Minden egyszerre történő működtetése rengeteg idő, kevés megtérüléssel.A piacot folyamatosan monitorozni kell, hogy lássuk megfelelő e az ajánlat az adott piacon, és egyre gyakrabban kell az ajánlatokat alakítani módosítani. Egyre fontosabbak a munkakörülmények, egyéb juttatások , munkáltatói brand stb
Mi a véleménye a külföldi munkaerő foglalkoztatásáról, pillanatnyi trend vagy hosszútávon állandó marad ez a gyakorlat?
Úgy látjuk jelenleg ez egy hosszútávú trend, amiben rengeteg kihívás van.A munkaerő egyre nemzetközibb, amihez mind a munka világában mind a hétköznapokban hozzá kell szoknunk, és fel kell készülnie a szervezeteknek ehhez.
Mint szolgáltató cég képviselője, Ön biztos jobban rálát a szállásoltatás napi gyakorlatára. Van elegendő munkásszállás? Mennyire költséges gyakorlat ez? Kinek éri meg? Mit gondolnak az ott lakó munkavállalók?
Megfelelő minőségű munkásszállást már nagyon nehéz találni a piacon. Nyilván van egy külön díjazása és ktg-e ennek, demég mindig olcsóbb mint ha nincs elég munkavállaló, és a cégeknél termeléslemeradás , nem teljesítés, magas túlóraszámok vannak.A munkavállalók élhető körülményeket szeretnének, nagyon gyakran inkább albérlet típusú szállásokon szeretnek élni, mint a klasszikus értelemben vet munkásszállón.
Mi a helyzet munkások utaztatásával? Hallani lehet hogy akár 120 km sugarú körből szállítják egy-egy gyárba a munkásokat. Kinek és hol éri ez meg?
A tapasztalatok azt mutatják hogy hosszútávon csak nagyon jó lehetőség miatt fognak ingázni napi szinten a munkavállalók. Ekkora távolságokról már az utazásnak is nagy költsége van, folyamatos kontorllt igényel a buszok kihasználtsága , üzemeltetése is. A munkavállalóknak sem jó , ha a munkaidőn túli utazás már 1 óra felett van, ilyenkor már mérlegelnek , hogy megéri e az adott munkaajánlat ezt a ráfordítást részükről is.
Fájdalmas szakmunkás hiánnyal küzd a piac, Ön mit tart lehetséges megoldásnak a probléma enyhítése érdekében?
A folyamat már régóta látható volt , csaknem évtizedes probléma érezhető manapság még markánsabban.Hatékony és gyakorlatias felnőttképzéssel, akár társadalmi kampányokkal is fel kellene értékelni a szakmunkákat. Bérezésben versenyezni kell a nyugati piacok elszívó hatásával is, így minden gazdasági szereplőnek nagy kihívás ez. Automatizálással nagyon sok munkafolyamat kiváltható, így ez is megoldás lehet hosszútávon bár azok inkább az egyszerűbb , és éppen a képzettséget nem igénylő munkakörökben van jelen egyenlőre.
Mik a várakozásai a következő 6 hónapra termelési területen bővülés,stagnálás esetleg csökkenés várható?
Jelenlegi előrejelzések információk alapján bővülésre számítunk , óvatos de remélhetőleg hosszútávú növekedésnek nézünk elébe.
Hozott e Covid új gyakorlatot a fizikai toborzás és kiválasztás területén ami beépül és megmarad mint gyakorlat a jövőben?
Mindenképpen felgyorsultak olyan változások amik új technológiai megoldásokat követelnek a munkaerőpiaci szereplőktől. A tájékoztatás, toborzás és a kiválasztás is átkerült az online térbe, gyakorlatilag a kiválasztási folyamat gyakorlati része (szerelési teszt, gyakorlati feladat stb) is kamerák előtt zajlott. Ehhez mindkét oldal szereplőinek hozzá kellett szokni, de arra is rávilágított, hogy sok folyamat végezhető online, de ezt ki kell ,hogy egészítse egy személyes találkozó , benyomás, mind a munkáltatók mind a munkavállalók oldaláról.
Személyesen Önnek mi volt a legnagyobb tanulság az elmúlt bő egy évből a HR szakemberként?
Legnagyobb tanulság, hogy kellenek -ma még- utopisztikusank tűnő válságforgatókönyvek, vagy olyan megoládsokkal is foglalkozni kell amit ma még elképzelhetetlennek tartunk a munka világában. Folyamatosan új megoldások, innovatív gondolatok kellenek, amikre befektetésként kell tekinteni egy szervezet jövőjébe.
Köszönjük a válaszokat Gyarmati Szilviának, a WHC Fizikai munkaerő kölcsönzés és közvetítés üzletágvezetőjének !
