.
Miért érdemes ma egyáltalán Six Sigmával foglalkozni? Milyen problémákra ad választ a gyakorlatban?
Mert vannak olyan problémák, amelyeket nem lehet rutinból megoldani, ahol mélyebb gondolkodásra, adatelemzésre, struktúrára van szükség. Jellemzően ott segít a legtöbbet, ahol nem elég a meglévő rutin és egy szépségtapasz, és ahol vannak olyan elérhető adatok, amelyek segítenek megérteni a probléma gyökerét, vagy azt, hogy mik a megfelelő kimenetre ható összefüggések.
Milyen tévhitek élnek leggyakrabban a Six Sigmával kapcsolatban?
Sokszor az az elképzelés a Six Sigmával kapcsolatban, hogy az egy varázspálca, amely egy suhintásra elővarázsolja a megoldást mindenre. Sajnos erről szó sincs. A six sigmázás nem egy egyszerű dolog, sokáig tart, gondolkozni kell, ezért jellemzően olyan problémákra érdemes használni, ahol a megtérülés indokolja azt az energia-, pénz, és időbefektetést, ami az átgondolt elemzéshez, ehhez a módszertanhoz szükséges. De téves az az elképzelés is, hogy elküldünk valakit egy Six Sigma tréningre, és onnan visszatérve az a kolléga máris problémamegoldó titánná válik. Az sem feltétlenül szerencsés, ha egy szervezetben a túlélésért, a termelés életbentartásáért folytatott hétköznapi tűzoltáson felül kell "sixsigmázni".
Kiknek ajánlanád a Six Sigma módszertant? Csak nagyvállalatok számára releváns, vagy kisebb szervezetek is profitálhatnak belőle?
Én máshogy kategorizálnám a dolgot: Ha olyan visszatérő problémákkal küszködik a vállalkozás, amelyek nagy költséget okoznak és megoldásuk fontos, valamint, ha a probléma környezete adatokkal megfigyelhető és van idő és energia a problémamegoldásra, a Six Sigma megközelítés hasznos lehet. A kisebb szervezeteknél ez kevésbé releváns, de adott esetben egy-egy problémát érdemes lehet ilyen módszertannal vizsgálni. Más kérdés, hogy megéri-e fenntartani egy ilyen tudást egy olyan környezetben ahol arra évente, kétévente van szükség.
A folyamatfejlesztés sokszor technikai kérdésnek tűnik, mégis elsősorban emberekről szól. Szerinted mi a vezetők legfontosabb szerepe egy fejlesztési projekt sikerében?
Talán a legfontosabb, hogy a vezetőnek ne legyenek túlzott vagy hamis elvárásai, és az, hogy érződjön a vezető érdeklődése a fejlesztési tevékenység iránt.
Mi az az egy tanács, amit minden olyan vezetőnek adnál, aki most gondolkodik egy Six Sigma módszer bevezetésén?
Adjon neki időt, és ne várjon el azonnali óriási eredményeket.
Sok szervezet szeretne egyszerre hatékonyabb, gyorsabb és rugalmasabb lenni. Hol érdemes elkezdeni a fejlesztést, hogy valóban látványos eredményt érjenek el?
Semmiképpen nem Six Sigmával. A fenti eredményeket a lean fogja megadni. És ha ez így igaz, akkor az 5s, a vizualizáció, a veszteségvadászat hozhatná a leggyorsabb és leglátványosabb eredményeket, de ehhez is egy stratégia, vízió, egyéni hozzájárulások és talán a szervezetbeli gondolkodás teljes átalakulása lehet szükséges. Meg persze valaki, aki segít, hogy ezt elérjük.
Ha a közönség egyetlen gondolatot vinne haza az előadásodból, mi lenne az?
A Six Sigma egy nagyon izgalmas dolog, de sokkal fontosabb, hogy mielőtt belemélyedünk, értsük, hogy mire való, mi kell hozzá, ki, mit tud hozzátenni, és hogy a megoldás sokszor nem a statisztikában és adatokban rejlik, hanem ott van előttünk a gyártósoron. Csak beszélgetni kell az ott dolgozókkal.
Köszönjük a válaszokat Tóti Balázs, a APEX Consulting Folyamatfejlesztési tanácsadójának!
